Cselekvő ember lett, ami azt jelentette számára, hogy végre felnőtt. Gogol novellái – Az orr, A köpönyeg). József attila utolsó vershármas tétel. A költő képzetében lévő örök léttel szembe – amit az ember szabad tevékenységi terepének gondolt – a zörgő, félelemmel teli erdő képe kerül. József Attila utolsó – létösszegző – versei. Műfaja rapszódia = csapongó, felfokozott érzelmek kifejezésére alkalmas lírai műfaj, töredezett gondolatmenet, zaklatottság, kötetlen szerkezet jellemzi.
A hagyományos verszene József Attilánál összeolvad a népdal, a szabad vers, a görög mértékű és magyaros tagolás. A vers a zenéjével hökkent meg és bűvöl el. A bemutató a Thália Színházban volt, főszereplő Latinovits Zoltán. A mellékdalt József Attila már nem Mártához írta. A költő létösszegző és időszembesítő verse a Talán eltűnök hirtelen… c. A múltat és a jelent szembesíti, a középpontban a jelen áll a "most" kifejezés által, de ez a jelen előrevetíti a jövőt is. A fűszál pici éle a parányi dolgok végtelen sorába tartozik, melyekhez mindig nagy szeretettel fordult a költő. A verset először a Szeged c. lep közölte 1925. József attila altató verselemzés. március 25-én.
A vízképzetet gazdagítja az esõ képe is, hiszen a folyót az esõ teszi naggyá. Párisz elrabolta a nőt a mondakör szerint, a műkénéi achájok emiatt indították a Trója elleni háborút. József attila utolsó vershármasa tétel. A szavak hangteste, mint kísérőzene egy ölelkezést kottáz. Az anya-nő alak konkrétabb (a költőnek valóságos apa-emléke nem is lehetett). Stíluseszközök) A vers sajátossága az egyes szám második személyű igealakok használata, így a megszólítás szerepe – attól függően, hogy kit tekintünk megszólítottnak – többféleképpen is értelmezhető.
A Gömbös-kormány hivatalba lépésével Magyarország is megindult azon az úton, melynek eredményeként a náci Németország politikai érdekszférájába sodródott. Nincs szükség az "új világ" után áhítozó költőre, ahogy a "vashatos"-ra, a "vasgyűrűre" sem: nem kell semmi olyan, ami szilárd, megbízható, de értéktelen. A 3. szonettben az önkényeskedő földesúr, a nyílt szavazással megfélemlített vidék ábrázolása történik. A folyó látványa indítja el a meditációs helyzet felvázolása után a lírai én gondolatmenetét. A Tudod, hogy nincs bocsánat utolsó versszakában ugyan még felvillant egy lehetőséget "remélj hű szerelmet", de amint a feltételes módban álló igék jelzik, már nem hihet, nem bízhat ennek a szerelemnek a létében.
Megmaradt emberei nagyon éhesek. Ős patkány terjeszt kórt (1937). Ugyanakkor hiányolja a változtatáshoz az erőt ("lelki restség"), diktatúra helyett igazi demokráciát követel. A folyó, a térség jelképe vízszintesen hömpölyög, az eső (a múlt) függőlegesen mozog. Versszakból megtudjuk, hogy már gyermekkora sem volt felhőtlen, korán megismerte a nélkülözést és a kétkezi munkát. A gyermekkorban a rend azt jelenti, hogy "jó szóval oktat", s ugyanakkor – feltételezhetően véd és fegyelmez, a szabadság pedig azt, hogy "játszani is enged". Poszeidon azonban még mindig nem békél, vihart gerjeszt, s Od. A nyílt szavazást előíró választójogi törvény miatt az emberek nem merték vállalni a hatalommal való nyílt konfliktust, hiszen megélhetésüket kockáztatták. A versnek az első sorral címet az utókor adott. Hatalmas munkásemberként jelenik meg olajos rongyokban, de képes világot gyújtani a holddal. Előzmények) Az 1937-ben keletkezett legutolsó vershármas (Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem hazámat) sok szállal kötődik egymáshoz. A vers szövegének ritmusát szabálytalan jambikus sorok adják, a versszakok keresztrímesek. Pénelopé azonban még próbára teszi Od. Irodalmi megújulásunk igazi határkövét a Nyugat című folyóirat megindulása jelentette.
Szenvedélyes szerelmi vallomás. A folyó azonban a legősibb bölcseleti elem, már Hérakleitosznál a pantha rei ('minden folyik') gondolatában az állandóság és változás egységének kifejezője. A rend hiányát már gyerekkorában megtapasztalta ("Pedig hát engemet/sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, /mint apró gyermeket, / ki ugrott volna egy jó szóra nyomban…ezek idegenek. " A városszéli vizek hatalmassá nőnek - maga az éjszaka az egész világot ellepő víz. A 2. szakaszban feltör egy szenvedélyes vallomás (Óh mennyire... ), majd ellentétekben nagy távolságok kapcsolódnak össze (a távol közelében, földön és égbolton, édes mostoha). 1932 után nem volt módja közvetlen politikai cselekvésre, mégis ekkor születtek legkiemelkedőbb forradalmi versei: Holt vidék (1932), Külvárosi éj (1932), A város peremén (1933). A vers témája: A Duna menti népeket összefogásra buzdítja. Ez az eltűnés sokkal konkrétabban, a személyes, fizikai elmúlást jelenti. Pszichológusaiba szeret bele. 7 torony a bezártság szimbóluma/. Újra fellobban a szenvedély, a vágy hogy egymáséi lehessenek. A harmadik részben (Már két milliárd) az egész emberiség áll szemben a költővel. De ar emény másik feltétele a "vess el minden elvet" sem valósulhat meg, mert az egyet jelentene az intellektualis lét teljes feladásával, az ösztönlények szintjére való lesüllyedéssel.