V. A gyarmatosítás fogalma: Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit. Első éjszaka joga (általában pénzben megváltható volt), holt kéz (a paraszt vagyonának legértékesebb darabja a földesurat illette). Fővárosukat, Tenocstitlánt a mai Mexikóváros helyén, egy szigeten építették fel. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón Luxemburgi János cseh és III. 1781 - ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette és felszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget. Iskolai anyagok: 3. A középkori uradalom élete, a feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A Rajna vidéke már a Római korban is városias terület volt, így itt sok középkori város római alapokra épült – ezek jelentősége püspöki központ volt. Erdélyben kiemelkedett Nagyszeben, Brassó és Beszterce, az erdélyi szászok városai. A pénzügyek mellett a városok leginkább iparral, vagy kereskedelemmel foglalkoztak. A háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó. Horvátország beligazgatási autonómiát kapott, élén a bán állt, de közös uralkodóval bírt Magyarországgal.
A pengő teljesen elértéktelenedett, 1946. augusztus 1 – én bevezették a forintot (1Ft = 400e kvadrillió pengő). A '70 – es években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános iskola nyolc osztályát. A háború alatt külön törvényben akarják rögzíteni a botütést és a kasztrálást, de vannak, akik a kitelepítésben és internálásban gondolkoznak. A világkereskedelem fő területe a Földközi - tengerről áttevődött az Atlanti - óceánra, itt alakultak ki az új kereskedelmi központok. Az uradalom és a mezőgazdasági technikart. Az ezer hold alatti birtokokból az úri birtokosok 100, a paraszti birtokosok 200 holdat tarthattak meg. Államosítások kezdődtek. Az uradalom önellátó volt (a parasztok termelték meg a szükséges élelmet, kézműves termékeket). A hajó mellett fontos volt az iránytű és a – kor viszonyait tekintve – fejlett térképek elterjedt használata. Timárként) osztották szét katonai és hivatali szolgálatok fejében.
Évente mintegy száz hivatalos ülése van. Az uradalom és a mezőgazdasági technika Flashcards. A nyugati rész önellátó nagybirtokokra esett szét. À Az uradalom biztosította lakóinak ellátását az alapvető szükségleti cikkekkel: À A lakók többségét kitevő földművesek terményük egy részének beszolgáltatásával, illetve az uradalom birtokosának használatában lévő földek (majorság) megművelésével, azaz munkajáradékkal (robottal) tartoztak. Megnőtt az átlag életkor, egyre magasabb lett a születések száma és kisebbé vált a gyermekhalandóság. Az EU intézményrendszere egyszerre nemzetek feletti és kormányközi.
Ezek a rendszerek elősegítették a letelepült életformára való áttérést. Vaskohászati centrumok ott alakultak ki, ahol a közelben vasércet is rejtett a föld. Érettségi témakörök vázlata történelemből 2. À A város lakói kommunát hoztak létre, hogy kivívják az önkormányzatot. À Ennek következtében néhány évvel később kitört a huszita felkelés. À Amennyiben a király megsérti a fenti kiváltságokat, a királyi tanács főurai fegyveresen is ellenállhatnak neki. Városprivilégiumokat kaptak. Ezt értelemszerűen a parlament elutasította, mire Ferenc József feloszlatta a gyűlést és ideiglenes, átmeneti állapotot, más néven provizóriumot hirdetett és újra az aktuális osztrák belügyminiszter, azaz Anton von Schmerling lett ennek az adminisztrációnak a magyarországi feje. Az uradalom és a mezőgazdasági technikart.com. A keresztes hadjáratok À A keresztes hadjáratok a 11 13. században Jeruzsálem környékének, a Szentföldnek az iszlám uralom alóli felszabadításáért indított hadjáratok.
Azonban családpolitikája nem megszüntette, hanem erőteljesebbé tette a vándorlást. Az alacsony iskolai végzettség és a diszkrimináció együttes következménye, hogy a romák többnyire alacsony presztízsű, rosszul fizetett, s igen gyakran csak illegális munkához jutnak. À A szerzetesek szigorú szabályok szerint élték az életüket. 7. tétel: A középkori uradalom jellemző vonásai. Az alkotmányos monarchia alapelveit az 1689 - es Jognyilatkozatban foglalják össze. À Az iparostanulók inasként kerültek egy céhes mester műhelyébe és házába. Később egyre meghatározóbb lett a városokban a kereskedőréteg szerepe is, így kialakultak az úgynevezett kétközpontú városok – melyeknek egyik központja a püspöki székhely és a katedrális, másik pedig a kereskedőtelep és ennek a vásártere. Itt a földesúr élt fegyveres kíséretével és szolganépével.
Az úriszék a földesúri bíráskodás legfontosabb intézménye volt. À A központi királyi hatalom csak néhány országos ügykörre, a kül-, a had- és a pénzügyre terjedt ki. A nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárások. Nagyra duzzadt falvak, földesúri hatalom alatt. À A földesúr igazságszolgáltatása alá tartozott. À Az egyház legfontosabb testülete a zsinat, a püspökök tanácskozása, ahol többek között a hittételekkel kapcsolatos viták zajlottak. 1956. október 30 – án Nagy Imre bejelentette, hogy megszüntetik az egypártrendszert és megkezdték a tárgyalásokat a szovjet csapatok teljes kivonulásáról, ezt megerősítette a szovjet kormánynyilatkozat is. Hitélet és vallások (pl. À A római katolikus egyház befolyása alá akarta vonni az elszakadt ortodox keresztényeket. Órákig tartott, amíg a halottakat és a jajgató, segítséget kérő sebesülteket elszállították. Megjelentek a szerzetesek is, akik a társadalomtól elkülönülten kolostorokban éltek, elmélkedtek, ugyanakkor nagy szerepet vállaltak a művelődésben. 1781 – ben kiadta a türelmi rendeletet, mellyel teljes polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és a görögkeleti vallásúaknak.
Idővel szolgáltató mesterségek is elterjedtek (pl. Főként aranyat, ezüstöt és sót bányásztak. Igyekeztek immunitást (királyi jogok alóli mentesség) szerezni birtokaikra, mert ez esetben adómentességet élveztek, és saját uraldalmukban királyi jogokat gyakorolhattak: 1. bíráskodhattak 2. bányát nyithattak 3. az árutermelés kifejlődése után piacot tarthattak 4. vámot szedhettek stb. Században nagyrészt Nyugat-Európából érkező, főként a túlnépesedés következtében hazájukat elhagyó, Magyarországon letelepülő vendégek. À Az első rend a katolikus egyház (bár sokszor tényleges politikai hatalma csupán a püspököknek volt). Megjelentek vízi- és szélenergiával hajtott kerekek, melyeket nemcsak malmokban, hanem vasolvasztókban, kemencék fújtatóiban, érctörő malmok zúzógépeiben vagy favágó gépekben is használtak. Erdélybe, majd Lengyelországba menekült. Az úriszék elé tartozott a jobbágy minden peres ügye, amit a falusi bíró előtt nem sikerült elintézni. Új mezőgazdasági eszközök is megjelennek. Ennek útjában áll a nemesi földbirtok hitelképtelensége. À A népesség növekedésével elterjedt a csapadékszegény Dél-Európában már korábban alkalmazott kétnyomásos gazdálkodás. Európába keletről elsősorban a fűszerek és luxuscikkek érkeztek.
Sör-és pálinkafőzés. Háborúban erődítmények, békében a politika és kultúra központjai voltak. À A céhek tagjai általában egy városrészben, utcában laktak. Formailag a SZEB az egyezmény betartását ellenőrizte, valójában az ország gazdasági és politikai életét felügyelte szovjet vezetés alatt működve.
A szultán minden föld birtokosa is volt. Egyházellenessége miatt VI. À A városfal határolta terület kicsi volt, ezért a városok utcái mindig szűkek voltak. A munka világára is erősen kihatott az ipari forradalom. Előtte rituálisan meg kell mosakodni. A cseh uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról állapodott meg. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot kívánta támogatni. Így lazult a személyi függés, de nem törölte el az úrbéri viszonyokat. Ugyanakkor a nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Fülöp Ágost À legyőzte János angol királyt, megszerezte birtokait, és À a dél-francia eretnekség (albigensek) elleni küzdelmet az ottani hűbérurak legyőzésére használta fel. Este a Nemzeti Színház a tiltott Bánk bán előadásával ünnepelte a forradalom győzelmét. A hírközlés forradalma. Mezőgazdaság: A szántóföldi technika nagyot lépett előre.
À Európai terjeszkedés: À A Balkánon az oszmán hódítással szemben nem állt nagyhatalom. Anjou grófja Anglia királya is volt). Mutassa be, hogyan vezettek a nagyhatalmak ellentétei az I. világháború kitöréséhez! À Kötelező naponta ötször Mekka felé fordulva imádkozni. A mecsetet általában karcsú tornyok, minaretek veszik körül, innen szólítják imára a hívőket.